GYIK

  1. Mit érdemes figyelembe venni a nyelvtudás felméréséhez?
    A nyelvvizsga-bizonyítvány vagy a diploma nem egyenlő a tárgyalóképes nyelvtudással. A magyar lakosság nyelvtudása bőven az uniós átlag alatt van, bár az utóbbi években megfigyelhető némi javulás, a népességnek mindössze 27%-a tud valamilyen nyelven legalább alapfokú (B1) szinten. A felsőoktatásból kikerülő fiatalok kötelezően rendelkeznek nyelvvizsgával, de valós nyelvi helyzettel, az üzleti életben előforduló mindennapos gyakorlatokkal csak töredékük szembesült. A nyelvtudás gyakorlatorientált ismeret, a nyelv használata nélkül a bizonyítvány sem jelent semmilyen garanciát. Néhány év kihagyás jelentős visszaesést okoz mind a nyelvhasználat pontosságában, mind a használó magabiztosságában.
  2. Melyek a vállalati nyelvoktatás előnyei?

    A céges nyelvtanfolyamok esetében a megrendelőnek lehetősége nyílik képzési igényei maximális érvényesítésére. A nyelviskolák maradéktalanul a cég elképzeléseihez igazítják a képzési formát (egyéni, kis- vagy nagycsoport), az időbeosztást és a képzés intenzitását. A megrendelő cégek igényei érvényesülnek a képzés tanmenetében is, a képző intézmény ennek megfelelően oktat általános, üzleti és szaknyelvi nyelvet, amiben a sajátos munkahelyi szituációk is szerepet kapnak (pl.: prezentáció, tárgyalás, értekezlet, ügyfélszolgálat). A képzők alkalmazkodnak ahhoz a kéréshez is, ha egyes munkavállalóknak sajátos szaknyelvi (értékesítés, marketing, HR stb.) képzésre van szüksége, de rövidtávú (általában néhány napos), intenzív nyelvi tréningeket is szerveznek (pl.: tárgyalástechnika, irodai kommunikáció, prezentációs technika).

    A megrendelő testre szabott tananyagot és felépítésében és tartalmában is igazodó képzési csomagot vehet a kezébe, összhangban a vállalati stratégiájával. A képzések interaktívabbak, és elsősorban a képzésben résztvevők kommunikációs készségét fejleszti.

  3. Milyen szempontokat érdemes figyelembe a képzés és a képző intézmény kiválasztásánál?

    A képzésnek mindig valós fejlesztési célt kell szolgálnia. Mindenestül illeszkednie a munkavállaló személyes fejlesztési céljaihoz és motivációjához. Egy nyelvet nem lehet néhány óra alatt elsajátítani, a nyelviskolák hosszú távú programokat dolgoztak ki egy adott nyelv átadására. A nyelvtanulás állandó figyelmet és rendszeres gyakorlást igényel, ezért eredményes csak akkor lehet, ha a munka mellett adva van a nyugodt tanulás légköre. Egy nyelv megismerése és megfelelő használata sokban hasonlítható egy újszülött tanulási szokásaira, hiszen egy számunkra ismeretlen közegben kell a saját fogalmainkat újjá- és egy másik közlésformában átalakítanunk.

    A nyelvi képzések palettája ma már rendkívül széles. Az iskolák minőségi rendszerei és programjai egyrészt államilag szabályozottak (akkreditáció), másrészt számos nyelviskola rendelkezik egyéb minősítésekkel (pl.: ISO, NYESZE). A minőségi oktatásnak mindenképpen velejárója, hogy az iskolának legyen szabályozottan működő minősítési rendszere, amelyben nemcsak az oktatás, de az oktatást támogató tevékenységek működési feltételei is adottak.
    A nyelviskolák közötti versengés egyik döntő pontja az képzési ár. A minőségi és hatékony nyelvképzés mutatója azonban nem az ár, hanem a működési rendszer és az oktatói és támogatói csoport, amely a képzésért felel. Mielőtt az ár szempontjai alapján választanánk nyelviskolát, érdemes mérlegelni, hogy valójában mit is kínál a választott cég és informálódni a piaci viszonyokról, a választott partner referenciáról. Egy a többi nyelviskolához képest jelentősen alacsonyabb árat kínáló nyelviskola nem jelent feltétlenül garanciát a képzés sikeres teljesítéséhez, hiszen az alacsony ár gyakran együtt jár a minőségi mutatók lefaragásával is (pl.: nem megfelelő tudású oktatók alkalmazása).

  4. Milyen folyamatokon keresztül zajlik le a képzés?
    • Ajánlatkérés a cég részéről
    • Árajánlat küldése a nyelviskola részéről
    • Igényegyeztetés az alábbi területeken:
      nyelv
      elérendő cél meghatározása
      tananyagválasztás
      időpont / gyakoriság
      szintfelmérés, csoportbeosztás
      tesztelés módja
      fizetési feltételek
    • Szerződéskötés (a céggel és a hallgatókkal egyaránt)
    • A nyelvtanfolyam lebonyolítása a szerződött óraszámban és időpontokban.
    • Záró teszt, értékelés (visszajelzések és visszacsatolás)
    • Számlázás a szerződött módon (általában havonta, a jelenléti ív szerint kiállított számla alapján, átutalással).
  5. Milyen módon felel a nyelviskola a képzés minőségéért?

    Az iskolák fokozatosan ellenőrzik az oktatók munkáját (óralátogatások meghatározott időszakonként, havi beszámoló a csoport haladásáról), a hallgatók haladását (tesztek, záró teszt meghatározott kritériumrendszerrel és időintervallum után), illetve folyamatosan figyelmet fordít a partnerek visszajelzéseire, hallgatói véleményeket kér be (bizonyos óraszám után vagy a tanfolyam-szakaszonként).

  6. Milyen felelősséget vállalnak az iskolák a képzés sikeréért?

    Iskolánk felelősséget akkor vállal, ha a megrendelő biztosítja a képzéshez szükséges feltételeket (pl.: hallgatók folyamatos jelenléte, kihelyezett oktatás esetén az oktatás szükséges körülmények), és ha a szerződésben lefektetett célokat a képzésben résztvevők aktív munkájukkal támogatják. A kötött szerződések minden esetben kétoldalúak, a képzés csak mindkét fél kölcsönös együttműködése és munkája során lehet sikeres.

  7. Mit nyújtanak a nyelviskolák a képzésben résztvevők számára?

    A képzés kereteit és kimenetét a partnerrel kötött szolgáltatási vagy megbízási szerződés, illetve a hallgatókkal kötött felnőttképzési szerződés szabályozza. A leírt keretek és feltételek rész- vagy teljes nem teljesítését a hallgatók vagy a megrendelő jogosan kérhetik számon a nyelviskolától. Az iskola kötelessége a képzési program biztosítása, ennek hiányában oktatási tevékenységre nem jogosult.

    Minden iskolának gondoskodnia kell a képzés bemeneti (előzetes tudás-szintfelmérés) és kimeneti (záró teszt) feltételeiről, amelynek dokumentálása szintén jogszabályi kötelessége az iskoláknak. Az előzetes tudás-szintfelmérésről részletes leírással kell rendelkezni, a záró teszt alapján pedig igazoló dokumentumot kell kiállítani a képzés végén annak teljesítéséről, amit el kell juttatni a hallgatóhoz és az átvételt igazolni is kell.

    A képzések teljesítése meghatározott teszteredménnyel és óralátogatási gyakorisággal adható ki, ezek hiánya esetén az iskolától igényelhető igazolás a képzésen való részvételről. Államilag akkreditált nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésére is irányulhat a tanfolyam, de ezt a szerződésnek külön kell tartalmaznia, mivel a nyelviskolák általában nem végeznek közvetlenül államilag elismert vizsgával végződő képzéseket.

  8. Milyen kötelezettségei vannak a megrendelőnek?

    Amennyiben a megrendelő biztosítja a képzéshez szükséges feltételeket (pl.: hallgatók folyamatos jelenléte, kihelyezett oktatás esetén az oktatás szükséges körülmények), a szerződésben lefektetett célokat a képzésben résztvevőknek el kell érniük. A hallgatók megfelelő arányú részvételéért és képzésben való aktív szerepvállalásáért a megrendelő felel, ennek hiányában a képzés sikertelenségért az iskola nem vonható felelősségre. A kötött szerződések minden esetben kétoldalúak, a képzés csak mindkét fél kölcsönös együttműködése és munkája során lehet hatékony.

  9. Milyen források állnak rendelkezésre a nyelvképzés finanszírozására?

    Nem minden vállalkozás tudja megengedni magának, hogy saját költségen képezze a munkavállalóit, lényegében erre jelentenek alternatív lehetőséget az állami és az uniós források.

  10. Milyen dokumentumokkal kell rendelkezni vállalati képzés megkezdése esetén?
    • a képző intézmény intézményi-akkreditációs tanúsítványának cégszerűen hitelesített másolata
    • a képző intézmény regionális munkaügyi központjának nyilvántartásba kerüléséről szóló értesítés cégszerűen hitelesített másolata
    • a képző intézmény képzési programja, amennyiben a képzés akkreditált/engedélyezett program alapján valósul meg, az akkreditált/engedélyezett program tanúsítványának cégszerűen hitelesített másolata
    • szerződés a képző és a vállalat között
    • felnőttképzési szerződés a képző és a munkavállaló/hallgató között
    • tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására vonatkozó munkáltatói kötelezés a vállalat és a munkavállaló között
    • egyéb dokumentumok a finanszírozási illetve pályázati meghatározások szerint.