A céges nyelvtanfolyamok esetében a megrendelőnek lehetősége nyílik képzési igényei maximális érvényesítésére. A nyelviskolák maradéktalanul a cég elképzeléseihez igazítják a képzési formát (egyéni, kis- vagy nagycsoport), az időbeosztást és a képzés intenzitását. A megrendelő cégek igényei érvényesülnek a képzés tanmenetében is, a képző intézmény ennek megfelelően oktat általános, üzleti és szaknyelvi nyelvet, amiben a sajátos munkahelyi szituációk is szerepet kapnak (pl.: prezentáció, tárgyalás, értekezlet, ügyfélszolgálat). A képzők alkalmazkodnak ahhoz a kéréshez is, ha egyes munkavállalóknak sajátos szaknyelvi (értékesítés, marketing, HR stb.) képzésre van szüksége, de rövidtávú (általában néhány napos), intenzív nyelvi tréningeket is szerveznek (pl.: tárgyalástechnika, irodai kommunikáció, prezentációs technika).
A megrendelő testre szabott tananyagot és felépítésében és tartalmában is igazodó képzési csomagot vehet a kezébe, összhangban a vállalati stratégiájával. A képzések interaktívabbak, és elsősorban a képzésben résztvevők kommunikációs készségét fejleszti.
A képzésnek mindig valós fejlesztési célt kell szolgálnia. Mindenestül illeszkednie a munkavállaló személyes fejlesztési céljaihoz és motivációjához. Egy nyelvet nem lehet néhány óra alatt elsajátítani, a nyelviskolák hosszú távú programokat dolgoztak ki egy adott nyelv átadására. A nyelvtanulás állandó figyelmet és rendszeres gyakorlást igényel, ezért eredményes csak akkor lehet, ha a munka mellett adva van a nyugodt tanulás légköre. Egy nyelv megismerése és megfelelő használata sokban hasonlítható egy újszülött tanulási szokásaira, hiszen egy számunkra ismeretlen közegben kell a saját fogalmainkat újjá- és egy másik közlésformában átalakítanunk.
A nyelvi képzések palettája ma már rendkívül széles. Az iskolák minőségi rendszerei és programjai egyrészt államilag szabályozottak (akkreditáció), másrészt számos nyelviskola rendelkezik egyéb minősítésekkel (pl.: ISO, NYESZE). A minőségi oktatásnak mindenképpen velejárója, hogy az iskolának legyen szabályozottan működő minősítési rendszere, amelyben nemcsak az oktatás, de az oktatást támogató tevékenységek működési feltételei is adottak.
A nyelviskolák közötti versengés egyik döntő pontja az képzési ár. A minőségi és hatékony nyelvképzés mutatója azonban nem az ár, hanem a működési rendszer és az oktatói és támogatói csoport, amely a képzésért felel. Mielőtt az ár szempontjai alapján választanánk nyelviskolát, érdemes mérlegelni, hogy valójában mit is kínál a választott cég és informálódni a piaci viszonyokról, a választott partner referenciáról. Egy a többi nyelviskolához képest jelentősen alacsonyabb árat kínáló nyelviskola nem jelent feltétlenül garanciát a képzés sikeres teljesítéséhez, hiszen az alacsony ár gyakran együtt jár a minőségi mutatók lefaragásával is (pl.: nem megfelelő tudású oktatók alkalmazása).
Az iskolák fokozatosan ellenőrzik az oktatók munkáját (óralátogatások meghatározott időszakonként, havi beszámoló a csoport haladásáról), a hallgatók haladását (tesztek, záró teszt meghatározott kritériumrendszerrel és időintervallum után), illetve folyamatosan figyelmet fordít a partnerek visszajelzéseire, hallgatói véleményeket kér be (bizonyos óraszám után vagy a tanfolyam-szakaszonként).
Ezekben az iskoláknak felelősséget kell vállalniuk, hogy amennyiben a megrendelő biztosítja a képzéshez szükséges feltételeket (pl.: hallgatók folyamatos jelenléte, kihelyezett oktatás esetén az oktatás szükséges körülmények), a szerződésben lefektetett célokat a képzésben résztvevőknek el kell érniük. A kötött szerződések minden esetben kétoldalúak, a képzés csak mindkét fél kölcsönös együttműködése és munkája során lehet hatékony.
A képzés kereteit és kimenetét a partnerrel kötött szolgáltatási vagy megbízási szerződés, illetve a hallgatókkal kötött felnőttképzési szerződés szabályozza. A leírt keretek és feltételek rész- vagy teljes nem teljesítését a hallgatók vagy a megrendelő jogosan kérhetik számon a nyelviskolától. Az iskola kötelessége a képzési keret biztosítása (képzési program), ennek hiányában az oktatási tevékenységre sem jogosult.
Minden iskolának gondoskodnia kell a képzés bemeneti (előzetes tudás-szintfelmérés) és kimenti (záró teszt) feltételeiről, amelynek dokumentálása szintén jogszabályi kötelessége az iskoláknak. Az előzetes tudás-szintfelmérésről részletes leírással kell rendelkezni, a záró teszt alapján pedig igazoló dokumentumot kell kiállítani a képzés végén annak teljesítéséről, amit el kell juttatni a hallgatóhoz és az átvételt igazolni is kell.
A képzések teljesítése meghatározott teszteredménnyel és óralátogatási gyakorisággal adható ki, ezek hiánya esetén az iskolától igényelhető igazolás a képzésen való részvételről. Államilag akkreditált nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésére is irányulhat a tanfolyam, de ezt a szerződésnek külön magában kell foglalnia, mivel a nyelviskolák általában nem végeznek közvetlenül államilag elismert vizsgával végződő képzéseket.
Amennyiben a megrendelő biztosítja a képzéshez szükséges feltételeket (pl.: hallgatók folyamatos jelenléte, kihelyezett oktatás esetén az oktatás szükséges körülmények), a szerződésben lefektetett célokat a képzésben résztvevőknek el kell érniük. A hallgatók megfelelő arányú részvételéért és képzésben való aktív szerepvállalásáért a megrendelő felel, ennek hiányában a képzés sikertelenségért az iskola nem vonható felelősségre. A kötött szerződések minden esetben kétoldalúak, a képzés csak mindkét fél kölcsönös együttműködése és munkája során lehet hatékony.
Nem minden vállalkozás tudja megengedni magának, hogy saját költségen képezze a munkavállalóit, lényegében erre jelentenek alternatív lehetőséget az uniós források (elsősorban a TÁMOP keretén belül elnyerhető támogatások), illetve a szakképzési hozzájárulásként fizetett állami adó egy része.
Minden Magyarországon működő gazdasági társaság szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett. A szakképzési hozzájárulás mértéke a társadalombiztosítási járulékalap 1,5 százaléka A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást az üzleti évre, az egyéb hozzájárulásra kötelezett a naptári évre (üzleti év és naptári év együtt a továbbiakban: tárgyév) állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, fizeti meg hozzájárulási kötelezettségét és fizet előleget.
A 1,5% meghatározott része – mikro- vagy kisvállalkozások esetében 60%-a, minden egyéb esetben a 33%-a – fordítható saját munkavállaló képzésére. A szakképzési hozzájárulás saját munkavállaló képzésre tehát állami támogatásban részesülhet, mivel az adó fizetés helyett saját célra használhatják a meghatározott összeget.
2009.07.27-e után induló képzések esetén a szakképzési hozzájárulást saját dolgozói részének felhasználásához a vállalatoknak önerőt kell vállalni.
A támogatási intenzitás növelhető:
Támogatási intenzitás:
A támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve. (15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet 2 § i) pont)
A képzések elszámolásának feltétele: (a képzés általános vagy olyan speciális jellegű, amely megfelel a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 1. § (1) bekezdés c), e) és g) pontjai valamelyikében foglaltaknak)
A támogatás mértéke nem haladhatja meg a 8.§ (1)-(3) bekezdésben foglaltakat, és nem lehet több a képzésben résztvevőnként és képzési óránként a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének (minimálbér) 6 százalékánál. (pl. 2009-ben 71.500.-Ft x 0,06= 4.290.-Ft/fő/óra)